Bevezetés

Számtalan facebook fórumon, csoportban vagy blogon folyik vita arról, hogy milyen kardot és honnan érdemes vásárolni harcművészeti edzésekre, otthoni gyakorláshoz. Sőt, felvetődik az is, hogy akár önvédelemre. Végtelen számú feltett kérdésre, végtelen számú, sokszor indulatos válasz érkezik, kifejezetten érzelmi alapon. Sajnos több esetben akár személyeskedő hangnemben is. Jelen összegzés biztosan nem fog tudni konkrét választ adni, de konkrétumokat támpontként biztosan, hiszen ez is a célja jelen összefoglalásunknak. Nem kifejezetten reklámozni szeretnénk egyik vagy másik gyártó, kardkészítő munkáját, egyszerűen csak segíteni szeretnénk a választásban. Kár lenne titkolni, és nem elvenni szeretnénk senki kedvét a vásárlástól vagy gyakorlástól, de bármilyen célra is vásárolunk kardot, az biztosan, hogy több tízezres kiadás lesz. Ez az alsó határ, a felső természetesen a csillagos ég. Sajnos van egy minimum összeg, ami alatt nehezen elképzelhető, hogy adott feladatra biztonságosan használható eszközt vásároljunk. Persze, ha az a cél, hogy a falon vagy a szekrény tetején dísz legyen, akkor arra a célra bármi megfelel. Ez sem lenézendő cél, de akkor nem érdemes jelen összegzéssel fárasztania magát az olvasónak, hiszen ebben az esetben a használat az esztétikumban kimerül és mindenki számára az esztétikus, amit éppen akkor annak talál. 

Facebook csoportban borzoltam azzal a kedélyeket, hogy egyáltalán megpróbáljuk megfogalmazni a minőség fogalmát a katana esetében. Hatalmas felháborodás és vita, sokszor személyeskedő és hülyéző hozzászólások is érkeztek, ahogy azt a bevezetőben említettem. Első körben, tehát minden tanácsot megelőzve, el kell oszlatnunk a fogalmi zavarokat és a téves megnevezéseket és sztereotípiákat. Nyilvánvalóan ez hatalmas küldetés lenne, ezért csak a vásárlás és választás szempontjából releváns és veszélyes hiedelmekkel vehetjük fel itt a harcot. 

Japán kard / Nihonto / katana:

Elsőként és nem a hazai kardkészítők munkáját leszólva, meg kell említeni, hogy a klasszikus értelemben vett japán kardot, azaz nihonto-t,  idehaza senki sem készít. Ennek oka, hogy a nihonto elnevezés alapfeltétele, hogy Japánban készült kardról van szó. Tehát az, hogy japán kard vagy hogy nihonto önmagában még nem feltétlenül a minőség jelzője (nyilvánvalóan a japánok érdeke, hogy azt állítsák, hogy ez már önmagában a minőség mércéje, de ez érthető és jól felfogott piaci érdek). Csupán csak annyit jelent, hogy made in Japan. Ettől a hazai sem lesz kevesebb és a japán sem feltétlenül több. Tehát Kovács András, Nagy Tibor, Balázs Ottó, Orsai Henrik vagy akármelyik hazai kardkészítő mester munkája lehet éppolyan színvonalas és becsületes munka, mint japán társai és használatra éppolyan tökéletesek. Éppen ezért ebben az összegzésben a katana elnevezést fogjuk használni, mely nem okoz fogalmi zavart. A katana ugyanis hozzávetőlegesen a penge formájára, hosszára vonatkozik (bár ebben is azért nagy a szórás), de nem a gyártási helyére, a penge minőségére stb. vagy akár a készítésének a módszerére. 

Minőség

Egy hozzászólásban nagyon találóan egy harcművész azt írta, hogy "az a minőség, amit meg tud fizetni". Jelen összegzést sem az az ideális helyzet hívta életre, "hogy bármennyiért választhatunk katana-t, az ára nem fontos". Hazai viszonyok között sajnos igenis fontos az ára és vélhetően egy felelős fogyasztó a magas ár mellé nyilvánvalóan magas minőséget is vár el. Arról azonban, hogy mi a minőség a katana esetében szintén kevés szó esik, hiszen egy történész vagy egy műanyag palackokat daraboló amerikai tinédzser számára teljesen más a minőségi kard fogalma. Ez az összegzés valahol a kettő között próbál lavírozni és a hazai viszonyokra szabott fogyasztót célozni. Mit is jelent ez? Olyan harcművész gyakorlót, akinek igenis fontos, hogy ha 1 vagy 2 havi fizetését egy olyan eszközre költi, aminek az edzésen kívül semmi haszna, akkor legalább az edzésen, gyakorlások alkalmával sokáig és biztonsággal tudja használni. A mi harcművész társaságunk 20 évvel ezelőtt szembesült ezzel a kérdéssel és igen sokat fizettünk tanulópénzként. Ezért próbálnánk meg segíteni, hiszen egy "normális" kard többet ér akárhány használhatatlan vasdarabnál. 

Felmerül, hogy mi az ideális penge anyaga és hogy "hajtogatott" stb. anyagból legyen-e?! És akkor itt érkezünk el a legendák kimeríthetetlen tárházához, hogy mit és hogyan vág el és hogy miből és hogyan készítették a japán kardot. Ezzel mi most nem is kívánnánk foglalkozni, de fogadjuk el azt a tényt, hogy a mai kohászati acélok legtöbbje bőven versenyképes a régi korok acéljával. A 300 - 400 éves vagy akár annál is régebbi japán kardok esetében nyilvánvalóan nem az a minőség, hogy át tudja-e vágni a drótkerítést vagy jól viszi-e a vizes palackokat a hátsókertben. Természetesen mindenkinek szíve joga arra költeni a pénzét, amire szeretné és utána a kardot pláne, de mi kizárólag a funkcióból indulunk ki a minőséggel kapcsolatban is. Így az, hogy 1060, 1045, 1095, AUS5 stb. fantázia nevekkel illetnek adott acélokat, megadva annak szilícium tartalmát stb., az átlag felhasználót nem viszi közelebb sajnos a minőség fogalmához. Így az sem releváns jellemző, hogy "hajtogatott" vagy "monoacél" stb. az adott kard. A jelenlegi csúcskategóriás acélok mindenfajta hajtogatás és lágyabb mag stb. nélkül is tudják ugyanazt, mint a tradicionális japán kardok vagy talán még többet is. Leon Kapp, Yoshimura Kenichi és egyéb magyar nyelven elérhető könyvek is alátámasztják mindezt. A másik tipikus feltüntetett érték az szokott lenni, hogy 60 - 40 HRC, ami a penge keménységére utal. Ez azonban szintén keveset árul a kardról és felveti annak a kérdését, hogy vajon az 58 HRC rosszabb-e, mint a 60 HRC és a 62 HRC keménységű kard akkor valóban többet ér-e 50.000 Ft.-tal. Ez is csupán egy marketing fogás, amire jó hivatkozni, de valójában a használhatósággal kapcsolatban kevés információt nyújt. Pláne akkor, ha még azt sem tudjuk, hogy mire fogjuk használni. Szamuráj páncélos ellenféllel valószínűleg csatában ritkán találkozunk vagy éppen kicsi az esélye, hogy karddal párbajozunk, ezért a gyártóknak sincs gőze arról, hogy vajon a 60 HRC kard jobb-e párbajban, csatában, háborúban, mint mondjuk az 58 vagy 55 HRC keménységű kard. Ráadásul a rugalmasság, súly, súlypont még fel sem merült, amik legalább ennyire fontos jellemzői egy kardnak. Másrészről soha nem fogjuk tudni biztosan, hogy adott gyártó kardja tényleg adott keménységű-e. Legfeljebb élezés közben jöhetünk rá erre, de az megint egy másik téma. 

A problémával a japánok is szembesültek és a Toyama ryu relatíve új kardvívó irányzata, melyben nagy hangsúly van a vágáson úgy hidalta át a problémát, hogy megadta, hogy mit kell tudnia átvágnia a kardnak. Ha arra képes csorbulás, élvesztés stb. nélkül, akkor megfelelő. Nagyjából ez maradt a mai napig is a legelfogadottabb marketing érv is. Erről folyamatosan különböző videókat is megosztanak adott gyártók vagy a megbízott vloggerek, hogy milyen sokat is kibír adott kard és hogy mennyi mindent átvág. Bármennyire is ostoba dolognak tűnik, disznókat darabolni egy gyártó videójában vagy satuba fogva 90 fokban meghajlítani, majd mutatni, hogy visszanyerte eredeti formáját, legalább annyit tudni fogunk, hogy ezt a strappát bírja. Minden más esetben a sötétben tapogatózunk. Régen Japánban nem malacokat, műanyag palackokat, hanem embereket daraboltak. A marketing értéke pont ugyanaz volt, hogy adott kovács szabványa alapján készült kard "erre és erre képes, vegyél ilyet". Elmondható tehát, hogy ha vágni is szeretnénk vagy kell az adott harcművészeti stílusban, akkor azért körültekintően kell választani és vélhetően drágább eszközt kell beszereznünk. Azonban ebben az esetben sem a minőség záloga a fent említett megannyi tényező. 

Összefoglalva: 

A penge készítésének módja nem feltétlenül van összefüggésben a penge vágóképességével abban az értelemben, hogy egy modern kohászati acél mindenfajta hajtogatás és hamon stb. nélkül képes arra, mint a tradicionális eljárással készült katana. Nyilvánvaló, hogy a kézi munka és a rászánt rengeteg munkaóra hozzáadott értékként határozható meg, mely az árban is megnyilvánul. Amennyiben a karddal nem szeretnénk vágni, bárki bármit is állít, a 25.000 - 40.000-es kínai katana is megfelelő, melyet bármelyik hazai webshopból is beszerezhetünk. Érdemes körülnézni mert az árrés természetesen igen nagy. Viszont ezekből a kardokból éppen a hozzáadott munka mennyisége és a felhasznált anyagok minősége fog hiányozni. Acél helyett ötvözet, selyem helyett nylon szálból lesz a markolat fonása és lehetséges, hogy a tok hamarabb elhasználódik és javításra szorul, de ez az a kompromisszum az alacsony árért. Adott esetben iaido gyakorlásra éppúgy megfelelő lesz. 

A külföldről, internetről nagyjából beszerezhető 50.000 - 60.000 Ft.-os javarészt kínai kardok már vágásra is használhatóak, de hozzá kell tenni, hogy annak ellenére, hogy baj nélkül számtalanszor vágtam ilyen karddal, akinek eladtam, az első alkalommal sajnos elgörbítette. Persze láttam több, mint tíz évvel ezelőtt 140.000Ft.-ba került, eredeti SanMai szerkezetű katana-t is 2 helyen elgörbülni egyetlen vágás alkalmával. 

A következő kategória már jelentős ugrás árban és a 130.000 - 150.000 Ft.-. Ez a ColdSteel és a CAS Iberia Hanwei katanák világa. Ezek már minden igényt kielégítenek és sok esetben gyártói garancia is jár melléjük. A ColdSteel warrior sorozata már több generációt leszolgált. Rengeteg tartalék van a pengékben és gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Nyilvánvaló, hogy ezek robosztusabb pengék és modern acélból készültek mindenfajta hajtogatás vagy agyagos kitakarás nélkül. Súlyban sem a könnyebbek közé tartozik, de egyes irányzatokban, mint amilyent mi is gyakorlunk 20 éve, kifejezetten előnyös a súlyuk, súlypontjuk. Azt is meg kell azonban vallani, hogy egész napos edzést ilyen kardok használata mellett, tokból ki - tokból vissza stb., nem biztos, hogy érdemes erőltetni. Ezek a kardok vágásra valók és ahogy a gyártók borzalmasan buta marketing videóin látszik, mindent elvágnak. Sajnos egyes szériák tokja szériahibás és minden használat nélkül megreped stb., de ennek ellenére is bőven megéri ilyen kardot vásárolni mert egy életet leszolgál és nem kifejezetten kényes. 

A Hanwei kardok könnyűek, rugalmasak, vágásra is alkalmasak ebben az árkategóriában (120.000 - 140.000), de közel sincs bennük annyi tartalék, mint a ColdSteel-ben. Tehát görbíthető, a fényezése stb. könnyen leamortizálható. Főleg eszetlen vagy jó szándékú, de amatőr kezelés mellett. Viszont cserébe valódi hamon, igényes markolat és tok jár a használónak a pénzéért. Ami hatalmas előnye ennek a kardoknak, hogy adott típushoz passzoló tokot is lehet bármikor újrarendelni (nyilván annyiért, amennyiért már egy olcsóbb kínai kardot is vehetünk). Sajnos a ColdSteel ilyesmivel nem foglalkozik, tok nem újrarendelhető. Iaido gyakorlásra vélhetően a Hanwei szélesebb réteg számára kedvezőbb választás, pláne, ha olykor még vágni is szeretne az illető.
A hazai kardkészítő mesterek munkái közül nyilvánvalóan találhatunk minőségben bőven alkalmasat vágásra vagy éppen iaido gyakorlásra is, de nem a mesterek ellen szól, hogy javarészt az árban a 140.000 Ft.-os határ alá vélhetően nem tudnak menni. Egyszerűen a sorozatgyártással árban nem lehet versenyezni. Mivel témafelvetésünkben az ár/érték viszony is előkerült, ezt nem hallgathatjuk el. 

Zárás

Egy a katana-val foglalkozó csoportban lévő tagok véleményét kérdezve, talán a következő opcionális összegzés adható meg a minőség tényezőjeként

Vágóerő
A katana penge típusától (hajtogatott acél, monoacél stb.) és készítésének módjától (tradicionális vagy modern) függetlenül képes legyen károsodás (görbülés, csorbulás, törés) és jelentős élvesztés nélkül a szabványos 6 vágás (Toyama ryu „Rokudan giri”) elvégzésére egy 180 x 100cm-es, legfeljebb 18cm vastagságúra összetekert, vízbe áztatott tatamin vagy legyen képes ezzel egyenértékű zöld bambusznád elvágására ugyanilyen feltételek mellett. A penge anyaga, készítésének módja nem releváns, ha a fentebb megadott feltételeknek a katana megfelel. A kard súlya a biztonságos használat miatt tok nélkül nem lehet 0,9 kg-nál kevesebb (felső határ nincs, csak a hosszra vonatkozóan).

Megjelenés
Megjelenésére jellemző a harmonikus egység, a felhasznált anyagok és színek megfelelő párosítása, melyek a használhatóságot (pl.:tameshigiri, iaido, battodo, kenjutsu, iaigutsu stb.) nem rontják, a biztonságos kezelést nem veszélyeztetik. A felhasznált anyagok minőségére jellemző, hogy szakszerű és aktív használat mellett sem jellemző rájuk a rövid időn belül bekövetkező jelentős állagromlás (pl.: szakadás, fakulás, felfeslés, felpattogzás, elszíneződés, jelentősebb kopás stb.), függetlenül a felhasznált anyagok típusától és módjától. A minőségi modern, nem japán készítésű katana markolata, tokja rendelkezik a tipikus japán kardszerelékek szerkezeti egységeivel - tok esetében koiguchi, kurikata, markolat esetében fuchi kashira, menuki (kivéve shirasaya, shikomizue). A kardszerelékek formája és megjelenése kétséget kizáróan segíti annak kizárását, hogy nem katana típusú fegyverről van szó – stílusjegyeiben igazodjék a japán kardkészítés korszakainak valamelyikében beazonosítható sajátosságokhoz, függetlenül attól, hogy több korszak tipikus jegyeit is akár egyszerre felhasználja. A markolatban a penge rögzítése biztonsági okokból csakis a penge markolattüskéjén és a markolat anyagán is átmenő, csapos, csavaros stb. rögzítéssel elfogadható.

A penge hosszára vonatkozóan az 1645. évi japán rendelet mérvadó (± 3% a metrikus rendszer és az eredeti japán mértékegységek konvertálás miatt)
- Ko-Wakizashi (rövid wakizashi) 30cm-nél hosszabb és 
legfeljebb 45cm 
- Chu-Wakizashi (közepes wakiashi) 45.5cm-től 54cm-ig 
- O-Wakizashi (hosszú wakizashi) – 60 – 65cm között
- Tanto 30cm-nél rövidebb
- Katana (és Tachi) – 60cm-nél hosszabb és nem o-wakizashi

A penge formájának tipikus jegyei, részletei (hegy, keresztmetszet, élkiképzés, íveltség, vastagság, szélesség stb.) megfeleltethetők legyenek valamelyik tradicionális japán kard formájának, ezen jegyek beazonosíthatók legyenek (pl.: shinogi-zukuri, hira-zukuri, shobu zukuri, unokubi zukuri stb.). A stílusjegyek összessége zárja ki annak lehetőségét, hogy nem katana típusú az érintett vágókard - stílusjegyeiben igazodjék a japán kardkészítés korszakainak valamelyikében beazonosítható sajátosságokhoz, függetlenül attól, hogy több korszak tipikus jegyeit is akár egyszerre felhasználja, sajátosan variálja – tehát nem feltétel a korhű vagy pontos másolat.

Összességében a kardrántás gyakorlására elegendő lehet egy olcsóbb kínai katana is, mely megvásárolható 25.000 - 35.000Ft.-ért a legtöbb hazai webshopban is. A szerelékek minőségében azonban ilyenkor kompromisszumot kell vállalnunk. Ahol vágás is szóba kerül ott is lehet kínai katana vásárlásán gondolkozni, de ott már 2x és 2,5x-es szorzóval kell számolnunk és a külföldről rendelés kockázatát is vállalni kell (elveszik, vám stb.). Magyarországon 80.000 - 100.000Ft.- körül van a vágásra is alkalmas, nem egyedi készítésű kardok ára. 
A már említett ColdSteel katana 170.000Ft.-ért beszerezhető hazai forgalmazásban, még a Hanwei kardok is nagyjából ebbe az árfekvésbe tartoznak. Ha nem tudjuk megkerülni a vámot vagy másképpen megoldani, akkor sajnos külföldről legálisan ennél olcsóbban nem megoldható. A hazai kardkészítők vágásra alkalmas kardjai is a 170.000 - 200.000 Ft.-os árkategóriába esnek, cserébe egyediek.

Ennél olcsóbban már csak a használt kardok piacán találhatunk sorozatgyártású és minőségi kardokat, de a vélhetően ColdSteel vagy Hanwei katana 80.000 - 100.000Ft.- körül lesz csak olyan minőségben, amit nem kell felújítani vagy egyéb kompromisszumot vállalni.

Az itt felsoroltak személyes tapasztalatainkon alapulnak, amit mi a 20 év alatt szereztünk a saját kardvívó egyesületünkben. Tekintve a mi igencsak véges anyagi lehetőségeinket és az összegyűjtött ismereteinket, azt a tanácsot tudnánk adni, hogy érdemes egy olcsó kínai kardot tartani a kardrántás gyakorlására és egy (számunkra) drágább ColdSteel, Hanwei vagy azzal ekvivalens szintű és minőségű vágó kardot. Amennyiben pedig rendelkezésünkre áll a megfelelő anyagi fedezet, egy egyénre szabott, a mi kezünknek és ízlésünknek megfelelő hazai készítésű kard is kiváló lehet. Az antik, japán kard számunkra történelmi értéket képvisel, ezért rendszeres, heti használatnak és vágásnak biztosan nem tennénk ki, de ez hangsúlyosan csak a mi véleményünk és találkoztunk már sokfajta gyakorlattal és elképzeléssel. Egyiket sem tartjuk rosszabbnak vagy jobbnak, egyszerűen egymás mellettinek. 

Reméljük, hogy a választást és vásárlást azért valamennyire segítettük!

Inazuma Dojo - www.jikishinkageryu.hu